Ezt a halat csak 2006-ban fedezték fel, de máris nagyon népszerű az akvaristák körében, köszönhetően gyönyörű színezetének és apró termetének. Tudományos neve már többször megváltozott, felfedezésekor Microrasbora sp. Galaxy-nak, később, 2007-ben további tanulmányozás után Celestichthys margaritatus-nak, majd végül 2008-ban DNS teszteknek köszönhetően Danio margaritatus-nak nevezték el, ami remélhetőleg már a végleges neve.
A hímek színezete sokkal élénkebb: testük alapszíne világoskék, míg a nőstényeké fakóbb, kékes-zöld, és a hímek úszói is sokkal intenzívebb színűek. Testüket apró világos pöttyök díszítik, hátuk zöld színű, míg a nőstények hasi része sárgás-fehér. Kopoltyúfedőjük átlátszó. A hímek úszóin (kivétel a mellúszó) két párhuzamos fekete sáv fut végig, közte pedig élénkpiros színű, ez a minta a farokúszó alsó és felső részén is megtalálható. A nőstényeken ez a színezet keskenyebb.
Kisebb dániófélékel, pontylazacokkal kitűnően társíthatók.
A vízminőségre nem feltétlen érzékeny
Táplálása sem jelenthet gondot senkinek
Néhány békés halfajjal jól társítható
Párfokos, nem állandó hő ingást jól tűri
Sűrűn növényesített medencét, vagy sok búvóhelyet igényel
Természetes élőhely: Nagyon kis területen Hopong közelében az Inle tó keleti részén.
Viselkedés: Békés csapathal, hasonló méretű halakkal, vagy külön akváriumban tartsuk.
Táplálkozás: Mindenevő
Szaporítás: Elég könnyű, de még ritka
Medence: Minimum 30 literes
Halnépesség: 30 literre 6-8 hal
Dekoráció: Növényekkel sűrűn beültetett akvárium.
Hőmérséklet: 24-26 °C
pH: 5,7-7,5
Keménység: 8-12NK°
Várható életkor: 3 év
Viselkedésükben le sem tagadhatják dánió mivoltukat.
Nem érdemes nagyobb termetű agresszívabb halakkal együtt tartani, mert félő, hogy felfalják őket. Kedveli a hűvösebb, keményebb, semleges kémhatású vizet. Mint szinte az összes hal, sokkal jobban érzi magát egy benövényesített akváriumban. Szinei méginkább előtűnnek és jóval egészségesebb hatást kelt. Egyes akvaristák, a hal tartásának bojkottját hírdették meg, mert félő, hogy az egyetlen ismert tóból (Inle Lake) ahol megtalálható, az utolsó darabig begyűjtik és értékesítik. Mások azon a véleményen vannak, hogy próbáljuk meg az akváriumi körülmények közti tenyésztését és mentsük meg ezt a pici színes halacskát. Sokaknak már sikerült a tenyésztés is. Tehát a helyzet nem reménytelen.
Szaporítás, nem nehéz:
Tedd külön a párt, amit kiválasztottál,
újságpapírral vond körbe az akváriumot, helyezd be a párt, nappal, este világítsd meg az akváriumot,(kisteljesítményű éjjelilámpa), reggel, ha már felkelt a nap kapcsold ki a lámpát, várd az eredményt!
A leghosszabb időtartamú ikrázás a tizenegyedik napon történt.
Íváskor a hímek színezete még erősebb lesz.
Friss csapvíz és inoncserélt víz keverékével feltöltött medencébe kell tenni őket, 1-1 párt kell külön rakni.
Tegyük ki a növényekkel sűrűn (pl. Jávai moha) teleültetett medencébe.
Mikor szépen be van telve a nőstény, másnapra vagy harmadnapra le is ív, 10-12 ikra lessz egy nősténytől.
Az ikrákat a növények közé szórja. A szülőket célszerű ezután kivenni az akváriumból, nehogy a hím megegye az ikrákat.
24°C-on az ikrák 3-4 nap alatt kelnek ki.
Az ivadékok a szülők méretéhez képest viszonylag nagyok, így frissen keltetett sórákkal is lehet indítani őket. Persze valószínűleg lesz elhullás, ha biztosra akarunk menni, akkor a kishalaknak nagyon apró száraz eleséggel, vagy papucsállattal kezdjük az etetésüket.
A kishalak színezete a 12. héttől kezd hasonlítani a szülőkére.