Darázsgéb - Brachygobius xanthozonus
Csoport: Brakkvizi halak
Származás: Ázsia; Szumátra, Jáva, Borneó.
Testhossz: 5 cm
Természetes élőhely: Folyók, folyamtorkolatok.
Viselkedés: Területvédők, nincs úszóhólyagjuk, rossz úszók, a talaj közelében ugrálnak, vagy az üvegre/növényekre tapadva fekszenek.
Táplálkozás: Minden apró élõ eleséget szívesen fogyasztanak, és 6 hónapos korban már teljesen kifejlõdnek.
Ragadozók, kedvelik az élő zsákmányt (szúnyoglárva. grindal féreg), de megeszik a fagyasztott eleséget is.
Medence: Tartásához elég egy 45 literes akvárium, de külön számukra berendezve.
A legjobb csapatban tartani egy specifikus akváriumban, ahol mindegyik halnak jut egy kis terület, amit védelmezhet. Nagyobb akváriumban társíthatjuk üvegsügérrel, vagy pettyes indiai tarkasügérrel is. Az akvárium berendezéséhez finom homoktalajt, sok követ, és olyan növényeket tegyünk, melyek elviselik a sós vizet: pl. gömbmoha. A medencét enyhén lúgos, 7 pH-érték fölötti vízzel töltsük fel. 10 liter vízre egy evõkanál sót, vagy ha lehet 1-2 liter tengervizet adjunk.
Beállítandó értékek:
Hőmérséklet: 21- 28 °C, Ideális: 24 °C körül
PH érték: 7.2-8.3
Fajsúly: 1.006-1.015
Keménység: 10-20 NK°
Ivari különbségek: Az ivarok megkülönböztetése fejlett állatoknál könnyû. Az ikrával telt nõstények hasa gömbölyû a sok ikrától, és az ikrák a vékony hasszövetrétegen keresztül jól megfigyelhetõk. A hímnek kontrasztosabbak a színei, mint a nősténynek.
Tenyésztés: Akváriumuk és tenyésztõmedencéjük azonos lehet. A tenyésztéshez 6-10 cm hosszú, 1, 5-2 cm belméretû mûanyag
csõdarabokat ajánlunk. Ezt az aránylag vékony csövet a vastagabbal vagy cseréppel szemben mindig elõnyben részesítik az ívóhely kiválasztásakor. A behelyezett több csõdarabból minden hím választ magának egyet, és ezt védi a többivel szemben. Ide csalogatja az ikrával telt nõstényeket. A nõstények 24-26 fok hõmérsékletû vízben 3-4 hetenként ikráznak. A csõ belsõ falát egy-egy ívás után 150-200 világos ikra borítja. Az ikrákat a hím õrzi, és hajtja rájuk a friss vizet. A kelés ideje elég változó: 2-4 nap múltán pattannak fel az elõ ikraburkok, és további két nap múlva úsznak szabadon a kikelt lárvák. A mûanyag csövet az ikrákkal ajánlatos a második nap után elvenni, és mesterségesen keltetni. A 2-3 literes kis keltetõakváriumot az eredeti medence vizével töltjük fel. Vékony üvegcsövet dugunk át a mûanyag csövön úgy, hogy az üvegcsõbõl kijövõ légbuborékok az ikrán vagy mellette haladjanak végig, mert a vízmozgással javítjuk a kelési eredményt. Az elõ lárvák kelése után 12-14 órával a még ki nem kelt ikrákat ujjal, óvatosan kipiszkáljuk a csõbõl. Az ikraburkok így rendszerint megsérülnek annyira, hogy a kis hal már könnyen szét tudja feszíteni õket. Így alig fullad a burokba vagy pusztul el belõlük. Ezzel a módszerrel gyakran érhetünk el 100 %-os kelési eredményt. Az öregekkel szemben a kis halak jó úszók, és az elúszást követõ napon már szívesen vadásznak elsõ eleségükre, a naupliusokra. A második héten megjelennek halványan a fekete keresztcsíkok, és 4-5 hetes korban kiszínesedik a kis család.
Várható életkor: 4 év