A halak hossza 10-20 centiméter. A nem fajainak hosszúkás, izmos teste és nagy kimagasodó, dülledt szeme van, amelyet vastag, átlátszó bőrréteg véd. Meghosszabbodott, izmos mellúszóival-amelyeket lábnak is tud használni-akár 60 centiméteres ugrásokra is képes. Egyes fajoknak nincsenek hátúszóik, más fajok hímjeinél ezek nagyok és élénk színűek lehetnek. A hasi úszók sok fajnál lábszerű függelékké alakultak, más fajoknál tapadókorongot képeznek. A szemek nagyok, kerekek, üregükbe süllyeszthetők és széles látómezőt fognak be. Nagyon jó a látásuk a víz alatt is és a víz fölött is. Szeretnek a szárazra kimenni, de ha fenyegetést éreznek, rögtön beugranak a vízbe.
A Periophthalmus-fajok magányosan az iszapfészkekben laknak. A kisebb fajok tápláléka algák és apró víziállatok, míg a nagyobb fajoké kis rákok, rovarok és kis halak. Az állatok 5 évig élnek.
A párzási időszak májustól júliusig tart. A nőstény több száz ikrát rakhat a hím üregébe. A kikeléshez 2-3 hét kell, hogy elteljen.
A nembe az alábbi 18 faj tartozik:
- Periophthalmus argentilineatus
- Periophthalmus barbarus
- Periophthalmus chrysospilos
- Periophthalmus darwini
- Periophthalmus gracilis
- Periophthalmus kalolo
- Periophthalmus magnuspinnatus
- Periophthalmus malaccensis
- Periophthalmus minutus
- Periophthalmus modestus
- Periophthalmus novemradiatus - indiai törpegéb
- Periophthalmus novaeguineaensis
- Periophthalmus spilotus
- Periophthalmus takita
- Periophthalmus variabilis
- Periophthalmus walailakae
- Periophthalmus waltoni
- Periophthalmus weberi
Indiai törpegéb - Periophthalmus novemradiatus (Schlammspringer, mudskipper)
Az indiai törpegéb trópusi, brakkvizi halfaj, amely az árapály térségben él. Legfeljebb 10 centiméter hosszú. Kedvenc helye ahol az iszap és a homok határos, és ahol egy mangrove fa is ad némi árnyékot. Megtalálhoató Algarve (Portugália) és a Costa de Luz (Spanyolország) területén is.
Az oxigént képes, egyenes a levegőből venni, azzal a feltétellel, ha nedvesek a kopoltyúi és a bőre, mert a kopoltyúk alsó felében található egy víztározó, a felső felében pedig levegő, így dúsítja a vizet oxigénnel. De hamarosan vissza kell térnie a fürdőbe, a vízellátás cseréje miatt. Ezen túlmenően a bőrén keresztül is lélegzik, amikor dagonyázik a nedves sárban.
A nemi dimorfizmus, más néven ivari kétalakúság jellemzi, tehát a faj hímnemű és nőnemű példányai jelentősen eltérnek egymástól.
A hím első hátúszójának első tüskéje nagyon hosszú, és a hátúszója barna vagy fekete, fehér szegéllyel, és pöttyök nélkül.
A nőstény hátúszóján két fekete sáv található.
A hátúszók és a mellúszók között, fekete foltok vannak. 62-67 pikkelye van az oldalvonalán.
A kidülledő szemei lapított objektívekből állnak, ez lehetővé teszik a panoráma látást. Kiválóan lát mind a víz alatt és a víz felett is.
Ha az ellenség túl közel van, akkor eltűnik egy barlang lakás nyílásában a víz alatt. Egyékbént meg ugrál a víz felszínén.
Ha a közelébe jönnek a fajtársak, fenyegetésképpen hátúszóját felállítja.
Akvaterráriumban megeszi a kis halakat, tücsköt, az élő tubifexet és az artemiát is.
 |