CSIGÁK

A puhatestûek közül a csigák békés teremtmények. Kizárólag a dúsan növényesített medencékben érzik elemükben magukat, és ha igazán a kedvünkben akarunk járni a növényzetet egészítsük ki úszó vizinövényekkel (kagylótutaj, békalencse, békatutaj, úszó májmoha). Etetés: lemezes haltápok, garnéla tápok, algatabletta. Alzat: sóder vagy homok, apró kavicsok. Ártalmas számukra: vegyszerek, csiga és az algairtó szerek, Carbo.

	Csigaevõ csiga (Anentome helena) Táplálék: csigák, haleledel Mérete: 2 cm Hõmérséklet: 23-27 °C Életkor: 2-5 év Népesség: 20 literre 5-6 csiga		Pagoda csiga (Brotia pagodula) Táplálék: alga, rothadt növények Mérete: 5cm Hõmérséklet: 20-26 °C Életkor: 2-5 év Népesség: 45 literre 5-6 csiga
	Sárgaöves süncsiga (Clithon corona) Táplálékozás: algák Mérete: 2 cm Hõmérséklet: 18-27 °C Életkor: 5-10 év Népesség: 40 literre 5-6 csiga		Neritina Zebra - Afrikai zebracsiga (Neritina natalensis sp. Zebra) Táplálkozás: algák, haleledel Mérete: 4-5 cm Hõmérséklet: 22-26 °C Életkor: 1-3 év Népesség: 30 literre 3-4 csiga
	Sisak csiga (Filopaludina sp.) Táplálkozás: Mérete: Hõmérséklet: Életkor: Népesség:		Neritina Spiky (Neritina natalensis sp. Spilky) Táplálkozás: algák, haleledel Mérete: 4-5 cm Hõmérséklet: 22-26 °C Életkor: 1-3 év Népesség: 30 literre 3-4 csiga
	Hegyes- és Nagy hólyagcsiga (Physa acuta és Aplexa hypnorum) Táplálkozás: algák Mérete: 1 cm Hõmérséklet: 10-28 °C Életkor: 1-2 év Népesség: 20 literre 3-4 csiga		Neritina Ruby (Neritina natalensis sp. Ruby) Táplálkozás: algák, haleledel Mérete: 4-5 cm Hõmérséklet: 22-26 °C Életkor: 1-3 év Népesség: 30 literre 3-4 csiga
	Nagy tányércsiga (Planorbarius corneus) Táplálkozás: algák Mérete: 2-3 cm Hõmérséklet: 4-30 °C Életkor: 1-3 év Népesség: 50 literre 4-5 csiga		Rejtélyes almacsiga (Pomacea bridgesii) Táplálkozás: növények, haleledel Mérete: 5cm Hõmérséklet: 18-28 °C Életkor: 2-3 év Népesség: 50 literre 5-6 csiga
	Algaevõ csiga (Septaria porcellana) Táplálkozás: algák Mérete: 2-3 cm Hõmérséklet: 20-27 °C Életkor: 1-2 év Népesség: 20 literre 3-4 csiga		Maláj tornyoscsiga (Melanoides tuberculata) Táplálék: talajtúró, algaevõ Mérete: 3 cm Hõmérséklet: 16-27 °C Életkor: 1 év Népesség: 10 literre 3-4 csiga
	Postakürt csiga (Helisoma nigricans) Táplálkozás: növények, algák Mérete: 1-2 cm Hõmérséklet: 24-28°C Életkor: 1-2 év Népesség: 30 literre 3-4 csiga		Nagy mocsárcsiga (Limnaea stagnalis) Táplálkozás: növények, algák Mérete: 5cm Hõmérséklet: 10-28 °C Életkor: Népesség: 70 literre 4-5db
	Óriás cölöpszarvú csiga (Marisa cornuarietis) Táplálkozás: növény és dögevõ Mérete: 4 cm Hõmérséklet: 16-30 °C Szüksége van kalciumra		Láva/Ördög csigák (Faunus sp. ) Táplálkozás: algák, növények Mérete: 3-4 cm Hõmérséklet: 24-29 °C Sós vízre van szüksége Népesség: 70 literre 4-5 csiga
	Theodoxus fluviatilis Táplálkozás: éjjel növények és törmelékek Mérete: 0,8cm Kemény vizet és a közepesen magas sótartalmat viselik el. Népesség: 40 literre 5-10 csiga		Tylomelania (Tylomelania sp.) Táplálkozás: algák, növények Mérete: 6cm Hõmérséklet: 26-30 °C Népesség: 70 literre 4-5 csiga

Linkek

http://www.malanyika.com/category/10-escargots.aspx
http://www.leopardaquatic.com/shrimpsnail.html

Cikkek

Az Ottawai Egyetem biológusai arra figyeltek fel, hogy a nagy mocsári csigák (Lymnaea stagnalis) idejük tíz százalékát a medence falához "rögzülve" töltik meglehetõsen fura pózban: a házuk "félrekonyul", tapogatóikat félig behúzzák, lábaik elernyednek és szimmetrikusan helyezkednek el - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

A kanadai kutatók - nem tudván eldönteni, hogy a csigák alszanak vagy csupán "relaxálnak" - tesztelni kezdték a puhatestûeket. Abból indultak ki, hogy az aktív és a pihenõ csigák reakcióideje között jelentõs különbségnek kell lennie, ezért hol fémpálcikával döfködték a puhatestûeket, hol ínycsiklandó szacharóz oldattal igyekeztek felkelteni az érdeklõdésüket és étvágyukat.

A kísérletek tanúsága szerint az aktív csigák kétszer olyan gyorsan reagáltak a fájdalomingerre, mint "lazító" társaik, az étvágykeltõ illatokra pedig hétszer gyorsabban. Ebbõl a kutatók arra következtettek, hogy a "pihenõ" puhatestûek valójában aludtak.

A továbbiakban 79 napon át monitorozták a Lymnaea stagnalis nyolc egyedének az alvását. Mint kiderült, a fény vagy annak a hiánya semmilyen befolyással sem bírt a puhatestûek alvásciklusára. Az is bebizonyosodott, hogy a csigák esetében nem lehet beszélni a cirkadián ritmusról (24 órás alvásciklusról), a Lymnaea stagnalis egyedeinél ugyanis egy-egy "nap" 48 vagy akár 72 órából állt. Ennek keretében 13-15 óra alatt hét alvási periódusuk volt, majd 30 órányi szakadatlan aktivitás következett, ráadásul a kimaradt alvást sem kellett pótolniuk.

Mint Richard Stephenson, az Ottawai Egyetem docense rámutatott, a csigáknak az állatok többségével ellentétben nincs szükségük rendszeres alvásra. Az alvás fontos szerepet játszik számos élettani folyamatban, így az emlék rögzülésében, ám a puhatestûek életmódja nem igényel túl nagy "mentális" erõfeszítést, így szabályozniuk sem kell túlzottan az alvásukat. Ugyanakkor az olyan egyszerû teremtményekkel végzett vizsgálatok, mint amilyenek a csigák, segítenek megérteni az alvás sejtszintû folyamatait.

KAGYLÓK

A puhatestûek közül a kagylók - kívánatos szûrõ tevékenységük ellenére - nem akváriumba valók. Nem érdemes õket akváriumban tartani, de ha mégis megpóbálkozunk vele, lágy aljzat kell nekik pl nagyszemû homok. Ebbe befúrják magukat, és jó ha pár mm kilátszik az állatból a szája körül. Külön etetni kell õket, mert egy tiszta akváriumban éhen halnak. Valami feloldott kaját, pl. spirulinát kell fecskendezni minden nap a szájuk környékére. Enélkül éhen halnak, ami akár hónapokig is eltart.

Ázsiai aranykagyló (Corbicula fluminea)

Az amúri kagyló azért nem jó, mert hatalmasra megnõ, és olyan ereje van, hogy összetörheti az akváriumot. A vándor kagyló fel szokott tapadni mindenhova. Ennek a méretével nincs gond, viszont úgy szaporodik, hogy megöli a halakat. A lárvája parazita módjára rátapad a halakra, belõlük táplálkozik. Ami mindkettõre vonatkozik, hogy növénybõl csak odakötözõs anubias féléket lehet tartani mellettük, az aljzatban semmi nincs biztonságban. Viszonylag nagy köveket is simán arrébb tolnak.

Cikkek

Az iszapos tófenéken a fürdõzõk gyakran találkoznak kagylókkal, lábsérülést is okozhat a kagylók héja. Kevéssé ismert, hogy a Keszthelyi-medencébõl 2006-ban elõkerült (Majoros G. 2006, Halászat 99:143-150) egy, hazánkba mintegy harminc évvel ezelõtt behurcolt kagylófaj, az amuri kagyló (Anodonta woodiana), amelynek példányai a tó egyre több helyén fordulnak elõ (2. ábra). Ez év nyarán a Keszthelyi-medence egyes területein a kagylónépesség felét már ennek a fajnak az állománya alkotja. Az õshonos kagylófajoknál ellenállóbb és szélesebb ökológiai tûrõképességû amuri kagyló Magyarország és Európa más tájai után végül a Balatont is meghódította. Ez a legnagyobb puhatestû állat hazánkban, a Tisza vízrendszerébõl két kilogrammos példányai is elõkerültek. A Balaton élõvilágára ennek a fajnak az inváziója nem jelent közvetlen veszélyt, de állományának felmérése és ökológiai hatásainak megismerése a közeljövõ fontos kutatási feladata.