Akvarisztika
- minden amit az akvárium karbantartásáról tudni kell
Mennyit fogyaszt az akvárium egy hónapban?
Akvárium fenntartása vizinövényekkel
A természetes ökoszisztéma koncepciója - Kölcsönös kapcsolat a talaj, a mikroorganizmusok, a vízi növények, halak közt
Az általános növénytalajok például: Pro soil, Aqua soil, stb. tartalmazzák a tápanyagok egy részét, támogatják a növények gyökerének könyed fejlõdését, és mikroorganizmusok szaporodnak el benne, melyek stabilizálják az akvárium környezetét. A szerves anyagok, mint például a hal hulladék és az el nem fogyasztott élelmiszer, beesik a talajba és elbontják a növények gyökerei, közben a mikroorganizmusok segítenek a gyökereknek felszívni a tápanyagokat. Amikor a növények növekednek az oxigéntermelés felélénkül, így az akváriumban egészséges környezet jön létre.
Perspektivikus ültetés az akváriumban
A talajt ferdén állítják be, magassága hátrafelé növekszik.
Kövekkel alátámasztva ezt könnyen meg lehet oldani. Az alacsony növényeket ültetik elõre, a magasakat hátra, a közepeseket vasfákkal és sziklákkal ültetik középre. Nem csak a magassága, hanem annak formája és a növekedési sebessége is számít.
A világoszöld színû, magas fényigényû növények általában gyorsan nõnek. A sötétebb zöld színû árnyéktûrõk mint pl a Cryptocoryne, Microsorum és Bolbitis, Anubias nana nem igényelnek erõs fényt és a növekedés ütemük is viszonylag lassú. Ebbõl a Microsorumnak és az Anubiasnak nem kell talaj, fel lehet kötni a kövekre, fákra, viszont a Cryptocoryne erõs gyökérzettel rendelkezik, ezért õt el kell ültetni.
A fényigényesek alkalmasak elõtérbe és háttérbe. Az árnyéktûrõk a középútba úgy, hogy árnyékolják õket az uszadékfák, a sziklák, vagy a nagy visszahajló háttérnövények. A mohákat lazán rákötözik damillal a gyökerekre, fákra vagy a sziklák mélyedéseibe teszik, illettve a mohadarabok közepébe tesznek pár sóderkavicsot, vagy rászórnak homokot - mindez lenntartja õket a talajon -, vagy leragasztják pillanatragasztóval egy darab kõhöz, siporaxhoz - lesúlyozásképp. Az apró stem növények is hajlamosak a felhajtóerõ miatt felszállni, ezért - kézzel vagy csipesszel - csak annyi vízbe ültessük õket, melyben nem repülnek fel. Utána feltölthetjük vízzel.
Ha mégsem akarnak lentmaradni, hajlíthatunk vékony fekete bevonatú drótokból hajtû formákat, ezekkel oda lehet tûzni õket a talajhoz, amígy ki nem gyökeresednek.
Nyitott tetõ
Nem csak létrehoz egy nyitottság érzést, hanem megkönnyíti a karbantartást is, mint az etetés, a vízcsere és a növényvágás. A víz sem melegszik fel a lámpától és jól tud szellõzni az akvárium. De nyitott akváriumban csak azokat a halfajoket lehet tartani, amelyek nem hajlamosak a kiugrásra..
Mechanikai szûrés és levegõztetés - A víz áthalad egy szûrõn, melyben szivacs van, ez fizikailag eltávolítja az akváriumban keringõ szennyezõdéseket. A megfelelõ vízáramlás elengedhetetlen az egyre növekvõ, egészséges növényeknek, ez megakadályozza a szennyezõdés felgyülemlését a talaj és a kövek felületén, valamint a leveleket is egészségesen tartja. A szûrõt úgy érdemes állítani, hogy fodrozza a vízfelszínt, ezzel jut elég oxigén a vízbe.
Kémiai szûrés - Kiegészítésnek tekinthetõ. A kezdeti terhelést az akváriumban aktív szénnel lehet csökkenteni és gyakori vízcserével, amíg a biológiai szûrés létre nem jön. Az aktív szén kiszûri az elszínezõdést és az ammóniát, de 2 hetente cserélni kell ahhoz, hogy a hatékonyságát megõrizze.
Biológiai szûrés - A szerves anyagok okozta zavaros vizet a szûrõben megtelepedõ nitrifikáló baktériumok méregtelenítik a káros ammóniától, ezzel stabilizálják az akváriumot. Az ammónia a halak ürülékébõl száramazik és nagy mennyiségeben káros. A biológiai szûrõ annál jobb, minél nagyobb a tartálya, és egy lassú áramlattal alaposabban át tudja szûrni a vizet. A szûrõanyagok (pl siporax) nagy felületet nyújtanak, mivel magas számú pórus és hálós szerkezet jellemzi õket. Ez a lyukacsos közeg biztosítja az élõ területet a mikroorganizmusoknak. A szûrõanyagban megtelepedõ nitrifikáló baktériumok ártalmatlanná teszik az ammóniát, átkonvertálják nitritté, majd nitráttá. Mindaddig egyensúlyban marad az akvárium, amíg a biológiai szûrés stabilan mûködik. A külsõ szûrõ tisztítása egyszerû. Vegyünk egy vödör vizet, merítsük bele a tálcákat, lötyögtessük meg, majd a szûrõ aljából öntsük ki a koszt. Ezután a vízáramlás visszaáll az eredeti szintre és a fontos szûrõbaktériumok megmaradnak benne.
Világítás
A természetes napfényt nehéz hasznosítani az akváriumban mert annak intenzitása és idõtartama nem szabályozható könnyen. Ha erõs, közvetlen napfény ragyog, alga nõhet a növényeken. A fitoplankton is inkább szaporodik és zöld vizet eredményez. Ezért mesterséges világítás válik szükségessé. A fehér fénycsõben három alapszín keveredik: a vörös, a zöld és a a kék. A kék + piros fény elõsegíti a fotoszintézist, ugyanakkor a halak színei nem jelennek meg szépen alatta, így egy jó kinézethez zöld fénynek is kell lennie benne. A különbözõ kísérletek a 6500K és a 8000K színhõmérséklet fogadták el növényes lámpáknak.
A világítás ideális idõtartama 8-10 óra naponta. Ha rövidebb, a vízi növények nem nõnek jól, vagy a száraik hosszúak (fényhiányosak) lesznek. Ha meghaladja a 10 órát, az alga inkább szaporodni fog, mert a növények megállnak a fotoszintéisben akkor is ha a fény még mindig be van kapcsolva.
A szabálytalan idõszak hátrányosan befolyásolja a növények állapotát. Használjunk napi idõkapcsoló órát - ezen be tudjuk állítani, hogy hány órakor kapcsolja a lámpánkat be és ki.
Akvárium feltöltése
A növényes talajokat nem kell átmosni - elég picit átöblíteni, de a tápanyagokat nem kell kimosni belõle.
Ellenben ha kavicsot, vagy homokot használunk talajnak azt mossuk ki jól. A jbl manadot is, mert az nem tartalmaz tápanyagot.
Miután feltöltöttük az akváriumot vízzel és a szûrõket beüzemeltük, a lámpát kapcsoljuk le, mert a csapvízben élõ infuzorium papucsállatkák - amíg nem alakul ki egy minimális biológiai szûrés, addig - a fényre szaporodnak, ezzel fehérré színezve a vizet. Szórunk egy csipet haleleséget a vízbe táplálékul a nitrifikáló baktériumoknak.
A 3-madik napon felkapcsolhatjuk a lámpát. Az elsõ héten 3-4 naponta cseréljünk 30% vizet, késõbb hetente.
Rendezgessük az akváriumot kedvünk szerint, de a halak beltelepítésével még várjunk.
3-4 héttel a létrehozás után a víz minõsége stabilizálódik, ekkor tehetünk bele halakat.
Halak hozzáadása
Ellenõrizni illik a vízminõséget (nitrit és pH teszttel), mert a nitrit rendkívül mérgezõ és káros a halakra. A pH-t azért kéne megmérni, mert ha az nagyon különbözik a halak zacskóban lévõ vizétõl, akkor a halak pH-sokkot kaphatnak. Egy akvárium, melyben Aqua Soil, Pro soil, vagy hasonló növényes talajt használunk, a pH lehet hogy jelentõsen csökken.
Az akváriumba tegyük be a halat zacskóstul, a zacskó tetejét vágjuk ki és hajtsuk vissza a szélét, így fennmarad a vizen és úszni fog. Engedjünk egy kevés vizet a zacskóba a hal mellé, hogy a két víz kiegyenlítõdjön. 10-20 perc szoktatás után benengedhetjük a halat. Ha a Ph túlságosan eltér, akkor inkább egy vödörbe szoktassuk a halat a másik vízhez, és ehhez több idõ álljon rendelkezésünkre.
Vízcsere és takarítás A vízcsere az akvárium belsejét fizikailag tisztán tartja és a növények fotoszintézisét aktivizálja. Elõtte az üvegrõl tisztítsuk le az algát. A pumpás leszívócsõ egy jó eszköz, mivel recés a falán lassan folyik le a víz, így marad elég idõ a fölösleges koszok leszippantására. Bár növényes akváriumban, rendes táptalajnál nem kell porszívózni, de ott is lehetnek növénycafatok a földön, vagy elszaporodó jávai moha (mint gaz a növényeink közt), amit ki akarunk szippantani.
Kavicsos talajú akváriumban kell porszívózni, különben felgyûlemlik a halak ürüléke a kavics felszínén, feltéve hogy a szûrés nem olyan jó, hogy ezt beszívja. Porszívózás a következõképpen történik: a földre tegyünk egy üres vödröt, a csõ egyik végét helyezzük az akváriumba, a pumpás végét a vödörbe - amikor megpumpáltuk lefolylik a víz. Ha csak a vízcsere a cél, porszívózás nélkül, akkor egy tállal is kimeregethetjük, vagy egy sima vastag csõvel is leszívhatjuk, azzal gyorsabban megy.
Miután egy akváriumot most hoztak létre, vízcserét eleinte kb 3 naponta kell végeznil. Késõbb a víz minõségét fenn lehet tartani heti vagy kétheti 30% vízcserével.
Nem fontos vízelõkészítõt használni, de a klóros víz ritkítja a hasznos baktériumokat, megmarja a halak kopoltyút, mely véreres lesz.
A vizet klórral fertõtlenítik. A vízhálózat csõrendszerébõl nem tud a klór elpárologni, mivel az egy zárt rendszer, de ha kiöntjük egy vödörbe, abból 1-2 nap alatt elpárolog. Hagyjuk tehát a cserevizet vödörben állni. A halak nehezen tolerálják az 1-2 foknál nagyobb hõingadozást, ezért a cserevíz hõmérsékletét kezünkkel ellenõrizve az akváriuméhoz közel azonosra állítsuk be.
Tápanyagok A szárazföldi növényeket gyakran arra ösztönzik, hogy növekedjenek a mûtrágyától, de csak akkor nõnek ha kapnak elegendõ fényt és nedvességet. Ugyanez igaz a vízi növényekre is. A tápanyagok csak akkor válnak szükségessé, ha az alap követelmények, mint például az aljzat, a világítás, a szûrés, a víz hõmérséklete, és a CO2 túlmenõen teljesül. Ha tápanyagokat vakon öntjük a vízbe, az elején a vízi növények nem veszik fel õket és inkább az alga szaporodik a felesleges táp miatt. Ha a feltételek megvannak és kiegészülnek tápanyagokkal is, a vízi növények elkezdenek nõni. Tápanyagok pl nitrogén, foszfor, kálium.
Nyomelemek pl vas.
Folyékony adalékanyagok
Attól függõen, hogy milyen akváriumot hoztak létre és mekkorák a vízinövények benne, más folyékony tápot kell használni. A kezdeti idõszakban túlzott arányban van a nitrogén és a foszfor. Ha a Salétromsav (NO3) és a foszfát (PO4) - amik a halak által szállított hulladékból és az el nem fogyasztott élelmiszerbõl keletkeznek - meghaladják a normál mennyiséget, az ösztönzi az algákat a virágzásra. Még ha a nitrogén (N) és a foszfor (P) túl sok is, a növény nem képes befogadni õket ha valamely másik alapvetõ tápanyag hiányzik. Ezért az alapvetõ megközelítés az, hogy káliummal és nyomelemekkel ösztönözzük a vízi növényeket arra, hogy elnyeljék a többi tápanyagot is. Ha túltápozzák az akváriumot, úgy tûnhet mintha hiány lenne, ennek oka, hogy elállítja a túl sok tápanyag a ph értéket és utána emiatt nem tudja a növény felvenni a tápanyagot, ezért érdemes a tápozást nagyon kevéssel kezdeni és fokozatosan emelni, vagy sûrûn vizet cserélni.
Biológiailag szûrt, halas akváriumban az olyan típusú folyékony mûtrágya alkalmas normális használatra, mely nem tartalmaz nitrogént és foszfort. Káliummal és nyomelemekkel (vas, magnézium, mangán) kell ösztönözni a vízinövényeket, hogy vegyék fel a tápanyagokat. Káliumot naponta kell adni, ez elõsegíti a fotoszintézist. Kb három hónap után, amikor a növények növekedni kezdenek erõteljesen, hozzá kell adni sok vasat. Ismert, hogy a vas nem csak javítja a fehéredés problémáját, hanem a sötétzöld színt is kivilágosítja. A szerves savak segítik a tápanyagok elnyelését a levelek felületén, ezért hatékonyabb lenne, ha naponta használják a folyékony mûtrágyát, de ez fokozatosan fel is halmozódhat az akváriumban. Amikor a növények növekednek, a tápanyagokat is növellni kell, ekkor a nitrogén és a foszfor válhat hiányossá, ha kevés halat tartunk a gyorsan növekvõ vízinövények mellett. Végül ha a vízinövények mégsem nõnek jól, az ok lehet a túl kemény és lúgos víz is, a tápanyagfelvételük általában pH: 6.5 - 7 körül ideális.
Szilárd tápanyagok
Táptabletta, tápgolyó, vagy táprudacska amit beillesztünk a talajba. Amikor az aljzatunk kezdi elveszteni a hatékonyságát és a levelek kezdenek sárgulni, akkor ki kell egészíteni tápanyagok beszúrásával, melyek lassan szívódnak fel a vízi növények gyökereibe. Ez a kiegészítés különösen a rozetta növényeknél hatékony, melyek erõs gyökérzettel rendelkeznek, mint például Cryptocoryne és Echinodorus. Fontos, hogy mélyen szúrjuk a talajba, mert amennyiben a felszínen szivárog, zavaros vizet vagy alga virágzást is okozhat.
Halakkal, rákokkal való védekezés az algák ellen
A víz minõségi problémája kizárja a hal állomány biztonságos betelepítését, de miután a víz stabilizálódik - ez nitrit és pH teszttel mérhetõ - célszerû betenni elõször törpeszívóharcsát, aki megeszi a kezdeti idõszakban létrejövõ kovamoszatokat / barna algákat. Szükség lesz egy darab vasfára is a harcsa életbenmaradáshoz, kell a bélmûködéséhez, hogy a rostokat ehesse a fáról. Az amano garnéla is eszi a barna algát. Azonban ha nem mértük meg a vizet és a törpeszívóharcsa gyorsan liheg, lefekszik az akvárium aljára, az egyetlen megoldás a vízcsere és a szûrõ megfelelõ beállítása - a szûrõ elég magasan legyen ahhoz, hogy fodrozza a vízfelszínt, hogy kerüljön elég oxigén a vízbe, valamint ellenõrizzük a víz hõmérsékletét is. Ha úgy tûnik hogy a hal jól van, többet is tegyünk mellé tenni mivel társas, csapathal. A sziámi algaevõ, vagy rókamárna megeszi a fekete szakáll algát kis mennyiségben, ha a növényeinken találunk ilyesmit. A nertinia csigák eszik a zöld algát amik a kis felületeken nõnek. Továbbá a kicsiny garnélák, mint a red cherry... megkönnyítik fenntartani a mohák és kis bokrok szép állapotát, mert kiszedik az algákat a növények vékony szálai közül. A kis hólyagcsigák is hasznosak algaevésben, csak arra kell ügyelni, hogy ne szaporodjanak túl.
A halak egészségének fenntartása
A rendszeres vízcsere elengedhetetlen. Etetéshez húsevõ halaknak táplálóak a fagyasztott ételek: artemia, cyclops, tubifex, mysis, fehérszúnyoglárva.., A mindenevõket és az algaevõket kínálhatjuk: spirulina, borsó, uborka..stb. eleségekkel. Ezen kívül lehet néha szemcsés, vagy lemezes tápokat is adni nekik. Mindenképpen változatos legyen az étrend.
Vízinövények vágása
A vízinövények az elején nem nõnek, azonban, ha a termesztési feltételek teljesülnek, növekedni kezdenek és elõbb-utóbb kitöltik a teljes területet, de ez tönkre fogja tenni az elrendezés kinézetét. A halak úszástere elvész és az alsó részen a növényeket már nem éri fény.
A stem, vagy elõtéri növények gyorsan nõnek és kitöltik a teret hamar, ezért korán kell igazítani rajtuk. A bokrokat legkönnyebben egy ívelt ollóval vághatjuk a kívánt kompozícióra. Az ismételt vágás elõsegíti az elágazásokat, így a levelek fokozatosan sûrûbbé vállnak. Bár a növények nem túl vonzóak vágás után, de rövid idõn belül új rügyek nõnek és a bokrok szépek lesznek újra. A levelek elvékonyodását is megakadájozza a vágás.
Növények átrendezése
Hosszú távon szeretnénk fenntartani az akváriumot, de amikor az aljzat romlik, a növények növekedése is romlik egy idõ után. Amikor ez megtörténik, az akváriumot érdemes kiüríteni és újra elrendezni. Ha a szubsztrátum anyaga viszonylag új, önts egy kevés Aqua Soil-t a felületére, ettõl a növények új erõre kapnak. Ha nagyon régi, cseréld le vagy öblítsd át, majd tegyél bele táprudacskákat, tápgolyókat, vagy táptablettákat.
CO2
Ha nagyszámú vízinövényt ültetnek az akváriumba erõs fény alá, a növények gyorsan fogyasztják a CO2-t a fotoszintézis révén. Ez okozza annak kimerülését és a növények fejlõdésének lassulását. Ha ez az állapot továbbra is fennáll, a vízinövények nem nõnek fel egészségesre és sûrûre.
De ha a fényerõ az akváriumban kicsi és alacsony fényigényû növények vannak benne, akkor nincs értelme CO2-t adagolni, sõt veszélyes is a halakra nézve. Mindig a megfelelõ mennyiségû CO2 kell injektáljuk annak érdekében, hogy lehetõvé tegyük, a vízi növények növekedését.
Ha a levelek csillognak a fény alatt és oxigén buborékokat eregetnek, annak örülhetünk. De ha a halak pipálni kezdenek, akkor gyorsan le kell állítani a CO2-t, helyette oxigént kell engedni a vízbe, illetve csinálni egy rész vízcserét, és legközelebb a CO2-t óvatosabban megnyitni.
A halak életmûködésének alapvetõ ismerete hozzásegít igényeik és szokásaik megértéséhez
Látás, tájékozódás
A legtöbb fajnál a látás egyszemû - két irányba látnak, de nem tudják mindkét szemüket ugyanarra a tárgyra fókuszálni. Azonban olyan fajoknál, ahol a szemek magasan a fejcsúcson helyezkednek el, ott lehetséges a térlátás. Képesek színekre reagálni, és a fényerõsség változtatása megzavarhatja õket. Az oldalvonalrendszer segíti a halakat az akadálytalan mozgásban. Ez a hal "hatodik érzékszerve", rezgések és áramlások észlelésére képes. Az érzõbimbók, mint apró lyukak sorakoznak a hal oldalvonala menti pikkelysoron. A vonal kiterjedhet a kopoltyúk felett az orrlyukakig. A sötét iszapos vizekben élõ halaknak, melyeknek nincs szemük, - pl a Mexikói vaklazac - tökéletesen tájékozódnak oldalvonalrendszerük segítségével. Így kapnak információt a testközeli akadályokról, halakról vagy mozgó táplálékról. A vándorló halak a Nap vagy a csillagok helyzete alapján is tájékozódnak. Helyileg a halak elektromosságot használnak a tájékozódáshoz. Testük körül elektronos erõteret hoznak létre, amely a közeli tárgyak hatására megváltozik. Az erõtérben beálló változásokat észleli az állat, ez segíti környezetének vagy egy másik példány jelenlétének a felismerésében.
Hallás
A halak "füle" sokkal kevésbé bonyolult. A vízben a hangok vagy rezgések ötször gyorsabban terjednek mint a levegõben. A különbözõ halfajok a számunkra hallható frekvenciatartomány egy töredékét hallják csak és rezgéseket érzékelõ képességük segíti a hallásukat. A legtöbb akváriumi halnak van úszóhólyagja, (néhány fenéklakónak nincs pl a gébek ) amellyel bármely vízmélységben képesek helyzetüket megtartani. Más halaknál egyéb célt is szolgál: a hal által képzett hangot erõsítheti, vagy pótolhatja a fület. Az úszóhólyag észleli és továbbítja a fülhöz (a Wéber-csontokon keresztül, vagy egy orvosi sztetoszkópra emlékeztetõ csöves szerkezeten keresztül).
Házibulin, zenehallgatáskor a subládák, mélyhangok rezgése okozhat a halaknál ilyedtséget, sokkot.
Légzés A halak vízben oldott oxigénnel lélegeznek. A vizet a szájon át veszik fel, és a kopoltyújukon keresztül engedik ki. Miközben a víz dúsan erezett finom lemezein átfolyik, a vér oxigént köt meg, és széndioxidot ad le. A kopoltyúk némi ammóniát is leadnak, az édesvizi halaknál vízleadás is történik. Egyes halak a légköri oxigénnel is képesek lélegezni; a mászóhalféléknek különleges légzõlabirintusuk van.
Alvás
A szárazföldi fajoktól eltérõen, nincs szemhéjuk, mert nincs szükségük a szemük nedvesen tartására. Nem tudják becsukni a szemüket, de órákon keresztül fekszenek mozdulatlanul, vagy lebegnek szinte öntudatlanul. Néhány tengeri hal, mint az ajakoshalak (Labridae) betemetik magukat a homokba vagy hálózsákot, nyálkagubót szõnek minden éjjel és abban alszanak.
Víz kiválasztás - Tengeri halaknál: Az oldott sók töménysége a tengeri fajok vérében kisebb, mint az õket körülvevõ víz sókoncentrációja. Az ozmózis jelenségének tulajdonítható, hogy ezek a halak folyamatosan vizet veszítenek a testükbõl, és - ezt a veszteséget pótolandó - inniuk kell. Bõséges ivással, nagyon kevés vizelettel és a fölös sómennyiség kiválasztásával tartják fenn a testfolyadékuk állandóságát.
- Édesvizi halaknál: Fordított a helyzet az édesvizi halaknál, ahol a vér sókoncentrációja magasabb, mint a környezõ vízé. Ebben az esetben állandóan vizet vesz fel a test, ezért a kipukkadás elkerülésére a halaknak nagy mennyiségû vizet kell kiválasztaniuk (a testsúly tízszeresét is elérheti naponta!). Kétféle módon teszik ezt: vizeletként és a kopoltyújukon keresztül.
Szaglás, ízlelés
A halak az orrnyíláson keresztül szagolnak, de egyáltalán nem használják légzésre. Az orr elülsõ részén található kettõ, vagy négy nyílás közvetlenül kapcsolódik a szaglórendszerhez. A halak szaglása segít a feromonok észlelésében - például a "félelemreakció" kiváltásában, ha egy hal a rajban félelemferomont enged ki a vízbe -, és segít a táplálék vagy az ívási terület megkeresésében.
A halak ízérzékelõ szemölcsei elsõsorban a szájban, a nyelvben és az ajkakban helyezkednek el. Megtalálhatók azonban a test más részeiben is, a hasúszókban és természetesen a fenéklakó halak bajuszán.
Egy lista, amit leggyakrabban kérdeznek
A hal csak addig növekszik, amíg az akvárium mérete engedi?
Nem, ez egy tévhit. A nagyobb halaknak hamarosan kell egy nagyobb akvárium, hogy egészségesek és boldogok legyenek. Ha kisebb akváriumba korlátozod õket, gátolod a növekedésüket, melynek eredménye fizikai deformitás lesz, állandó ammóniamérgezés és rövidebb élettartam.
Figyelj rá, hogy megfelelõ környezetbe tedd a halaidat!
Mitõl zavaros a víz az akváriumban?
Többmindentõl lehet, ez függ a víz színétõl:
- Ha a víz zöld színû a lebegõ algáktól, az akváriumot vedd el a direkt napfényrõl és cserélj 30% vizet.
- Ha zavaros és fehér az infuzoriumoktól, cserélj 20% vizet és a lámpát kapcsold le 2 napra mert ez a papucsállatka a fényre szaporodik. Érd el hogy több baktériumod legyen a szûrõben, ami lebontja. Ennek érdekében ne csinálj egyszerre több mint 50% vízcserét és ne a csap alatt mosd a szûrõt, hanem a leszívott akváriumvízben nyomkodd ki amikor koszos.
-
Az is lehet, hogy egy új dísz, amit hoztál engedi a színét, ha így van, ettõl meg kell szabadulnod.
-
A felkeveredett talajtól is lehet felhõs, ha nem mostad át a talajt eléggé, de ez majd letisztul (egy külön szûrõbe tömködött perlonvatta néhány óra alatt le tudja szûrni az apró porokat, ha nincs ilyen, egy hét alatt magától is leüllepszik).
Mennyi ideig kell hagyni a lámpát?
Egy növényekkel beültetett akváriumban 8-10 óra világtás több mint elég, egy napi idõkapcsoló órával megoldható hogy ne kelljen kézzel kapcsolgatni. Soha ne hagyd a fényt 24 órán át, mert a növényeknek és a halaknak szükségük van a pihenésre. Nagyobb nézési idõ érdekében a világítást este pár órára meg lehet hosszabbítani egy ledes moonlight lámpával is, de éjjel erre nincs szükségük. Vagy úgy is be lehet állítani a lámpát, hogy délután 2-tõl este 11-ig menjen, így késõn kelnek a halak, de este tovább nézhetõk.
Mekkora halat vegyek?
A kereskedõ medencéjében látott kis halak végleges mérete nagyobb lesz. Lehetséges hogy több faj fiatalját vennéd meg, melyek most még azonos méretûek, de némelyik elég nagyra nõ ahhoz, hogy felfalja a másikat. Ezt elkerülendõ, vásárlás elõtt informálódj, próbáld kideríteni a hal kifejlett méretét!
Hogy tegyem be az új halat az akváriumba?
Úsztasd a csukott zacskót 10 percig, míg a víz hõmérséklet kiegyenlítõdik. A két víz kissé eltérõ minõségû, ezért adj egy kis akváriumi vizet a halak zacskójába, hogy keveredjen, ez lehet még 10 perc hozzászoktatás. A bentlévõ halaknak adj ennyi, hogy elvond a figyelmüket. Utána engedd ki az újakat.
Létre lehet hozni egy szép növényes akváriumot olcsón?
Igen. Nem kell követni a tipikus egyezményt a magas fényre, soil aljzatra és a co2-re. Sokan szép eredményeket tudnak elérni low-tech beállítással, alacsony megvilágítással és minimális tápozással, árnyéktûrõ növényekkel, mint például a gömbmoha, jávai moha, microsorum, anubias, hólyagos vizikehely.
Egy új akváriumnál meddig kell várni, hogy a halakat betehessem?
A kezdeti nitrát tüske egy új akváriumban bárhol lehet 2-8 hét között. Nagyon bölcs dolog minél többet várni, és a halakat kis adagokban betelepíteni, mert ha túl sok halat teszel a vízbe ebben a fázisban, csak nagyobb terhelést adsz a baktériumoknak és ez megölheti a halakat.
Hány halat lehet tartani egy akváriumban?
Nincs rá konkrét adat, mert a halak nem egyformák, különbözõek a szokásaik. A torpedó tesûeknek általában nagyobb tér kell, mint a fátyolos farkúaknak. A felfelé ívelõ szájú halak a víz felszínén lévõ táplálék megszerzésére alkalmazkodtak, a középállású szájúak a középsõ részben cirkálnak, míg a harmadik alsó állású szájú csoport, szinte sohasem hagyja el az akvárium aljzatát. A halak közt van területvédõ, gyors és lassú úszó, no meg a társítás sem mindegy. Utána kell nézni a kiválasztott halnak.
Itt nagyjából rá tudsz keresni, hogy mekkora halak férnek az akváriumodba: halak/index.php?k=viz&keres1=50
50 liter alatt inkább nano halakat érdemes tenni, vagy guppit : -nano_halak.html
Társaságkedvelõ halak
Problémáid lehetnek, ha egy csapathal egyetlen egyedét tartod. Nem mutatja teljes színét, elbújik, vagy duzzog az egyik sarokban, vagy ami még rosszabb, agresszív szokásai alakulhatnak ki, mint pl úszók csipkedése (ami nem gonoszság, hanem az unalom jele lehet). Az ilyen halakat fajtársakkal együtt kell tartani, egy csapatban, hogy biztonságban érezzék magukat. Sõt az is tény, hogy azonos faj egy raja sokkal jobban mutat, mint több faj egy-két keveréke.
Összeférhetetlen halak
A halak lehetnek területvédõk, még saját fajtársaikkal szemben is. Némelyik állandóan harcol, különösen ha a medence nem elég nagy ahhoz, hogy mindegyiknek meglegyen a saját területe. Ezek a csaták gyakoribbak a párzási idõszakban. Gyakori a hímek közti veszekedés, pl sziámi harcoshalnál be kell tartanod a szabályt: "egy hím, egy akvárium". Néhány faj egyetlen fajtársa jelenlétét sem tûri az akváriumban.
A táplálkozási szokások is okozhatnak problémákat, a ragadozók megtámadják a többieket, a növényevõ halak pedig letarolják az akvárium növényeit. Ragadozókat azonos méretû, vagy nagyobb halakkal tarts, és a legszebb növényeket ne ültesd növényevõ halak akváriumába!
Miért van olyan sok alga az akváriumban?
Mert kiegyensúlyozatlanok a tápanyagok. Lehet túl sok világítás, ehhez nem elég co2, nem elég tápozás - a növények ezeket csak három egyenlõ arányban fogyasztják. Az algák a lassan növekvõ növényeken, mint az anubais és jávai moha gyakoriak ha túl vannak világítva. A tetejére szórt hínárok, vagy úszó növények tudnak árnyékolni a valamennyit a fénybõl és fölös tápanyagokat kivenni a vízbõl, ez lehet egy megoldás.
Állandó alga problémákat okozhat a közel közvetlen napfény is, vagy ha túl sok mûtrágyát adsz, ennek hatására ismét dõl az egyensúly és virágzani kezd az alga.
Mûnövényeket használhatok?
A mûnövények csúnyán bealgásodnak és a halak testét a kemény mûanyag levelek felsérthetik.
Ha szeretnéd hogy egészséges közegben éljenek a halaid, akkor élõ növényeket telepíts, mely sokkal szebb is.
Ha elsõre nem sikerül, akkor nézz utána a növényeid fényigényének, mert lehet hogy kevés a fényed, vagy nem adsz nekik elég tápot.
Fát rakhatok be?
Az algaevõ halaknak szükségük van fára, a rostok kellenek az emésztésükhöz. Beteheted az állatkereskedésben kapható fákat, vagy gyökereket. A világos tea színnel nincs baj, de ha a fa annyira színez hogy majdnem kávé színû lesz a víz, az túl sok csersavat jelent és az már káros a halaknak. Az ilyen fát áztasd vödörben hónapokig amíg ki nem fakul, vagy fõzd ki hogy hamarabb veszítsen a színébõl. Ha a fa nem süllyed le, tehetsz rá egy követ és amikor megszívta magát vízzel, lent fog maradni magától is, de elõfordul hogy ez 1 hónapig is eltart. A szabadban szedett fák közül használhatsz permettõl mentes szõlõgyökeret, vagy vékony kiszárított fûzfa ágakat díszítésnek. Ezeket ne fõzd ki, mert a fõzés csökketi az élettartamot. Elég forróvízzel lemosni használat elõtt. Ha fehér lepedékeket ereszt az algaevõ halak leeszik, de nagy mennyiségben nem, tehát ha ilyet tapasztalsz, inkább vedd ki és súrold le.
Hány fokos legyen a víz? Nem baj ha nappal melegebb van?
Hõmérõvel ellenõrizd.
Trópusi halaknál átlagosan 24-26 C, hidegvizi halaknál 23 C alatt optimális, de vannak kivételek, ezért keress rá a halaidra. Ha nappal a lámpa túlmelegíti az akváriumot, fúrj a tetejére lyukakat, vagy emeld meg a tetõt, hogy a víz nappali-éjjeli hõingazodása ne legyen több 2 foknál, mert a hõingadozást rosszul tolerálják.
Hogyan cseréljek vizet?
Néha egyszerûbb ha elfelejed a vízkezelõ szereket és a vizet egy napig vödörben tárolod, hogy a klór ki tudjon párologni belõle. Ez az állott víz megelelõ lesz, de ügyelj rá, hogy közel azonos hõmérsékletû legyen, ezért önthetsz pici forróvizet hozzá, hogy mire beöntöd az akváriumba, pont jó legyen.
Mivel etessem a halakat?
Például fagyasztott cyclops, artemia, mysis, krill. Spirulina tabletta, uborka, borsó.
Jobb minõségû lemezes és pellet granulátumok tetra, sera... termékek. Lényeg, hogy változatos legyen.
Mért halnak meg a halaim?
Egy akváriumban az ammónia nitritté alakul, de ez elérheti a toxikus szintet és megöli a halakat. Hetente cserélj 30% vizet. A rothadó bomló leveleket távolítsd el a vízbõl. Az akvárium talaján felgyülemlett mulmot idõnként szívd le egy leszívócsõvel. Ellenõrizd a vizet tesztekkel, hogy találsz e magas értékeket ammónia vagy nitritben, mert lehet hogy túl sok halat tettél be és a szûrõd gyenge hozzá. Keress rá a hal betegségekre is pl: darakór, úszórothadás, hasvízkór...stb. hogy látsz e rajtuk betegségre utaló jelet.
Mekkora szûrõt tegyek az akváriumba?
Minél több baktérium fér a szûrõbe, annál könnyebben le tudja bontani a káros ammóniát a vízbõl, amit a halak termelnek.
50 literes akváriumhoz egy 500 liter/órás körüli szûrõ ideális.
100 literes akváriumhoz 1000 liter / órás szûrõ megfelel, de 1200 l/órás is.
Használd a lehetõ legnagyobb szivacsú szûrõt, csak azt nézd meg, hogy magasságban beleférjen.
Sokat tudsz javítani azzal is, ha beüzemelsz egy külsõ szûrõt, aminek nagy a tartálya, mert abban jóval több batérium tud megtelepedni, mint egy belsõszûrõben.
Mely halfajok tarthatók együtt?
Ezzel az ábrával nagyon könnyû megérteni, hogy egyes fajok kompatibilisek e egymással, vagy sem.
Azt viszont ne feledd, hogy nincs garancia az összeférhetetlenségre, néha még egyes fajokon belül is változhat egy adott hal temperamentuma, vagy viselkedése.